Az elmúlt egy év

Sziasztok! Tavaly már említettem a blogomban, ami a papdiattila.blog.hu domain név alatt létezik, hogy elkezdtem a Burger Kingben dolgozni. Azóta is nagoyn jól érzem ott magam, szabadidőre nem nagyon jutott idő. Eleinte délutános műszakban IS voltam, de csak pár ilyen alkalom volt. Amúgy délelőttös műszakban dolgozok. Nagoyn jól érzem ott magam, sok jó embert ismertem meg, köztük rengeteg diákot, akik közül már volt, aki elment. Ha valaki megkérdezné, hogy ki a kedvenc munkatársam, kivel szeretek együtt dolgozni, akkor csak egy olyat tudnék mondani, akivel szívesen vagyok reggel a konyhán. Van még egy, akivel a konyhán vagyok, de ő olyan, mint egy megkeseredett öregember. Soha semmi nem jó neki. Van egy időszak, amikor minden jó és hallgat, de ha besokall, akkor kiosztja a jó népet. Egész jól érzem ott magam. Közben tavaly, karácsony előtt pár nappal megkeresett facebookon a volt barátnőm, a Csilla. Először hevesen reagálva finoman szólva elküldtem a melegebb éghajlatra. De folytattuk a beszélgetést és elmondta, hogy ő még mindig nagyon szerelmes belém és szeretné velem újra megpróbálni. Én meg mivel szingli voltam és magányos, és vágytam az ő társaságára, vágyam rá, ezért én beleegyeztem és mondtam, hogy jó, akkor kezdjük el újra. Azóta is együtt vagyunk. Vannak néha kisebb-nagyobb nézeteltérések, meg sértődések, de mivel ez többnyire miattam van, ezért igyekszem ezt minimalizálni. Na de hogy komolyabb dologról is beszéljek: most március elején megjelent Magyarországon a Korona vírus. Nagyon nagy csapás ez nekem, nekünk a Csillával, meg a munkahelyemnek is. Munka szempontjából azért, mert 40-60 perces üres járatok vannak, párkapcsolatilag meg azért, mert nagyrészt emiatt már hetek óta nem találkoztunk! Nagyon szeretem őt, nagoyn jó nő, nagyon vonzó. A viták ellenére nagyon szeretem őt, ő nekem a mindenem. Jó teste van, szenvedélyes, soha nem váltanék más nőre. Ugyan még csak tavaly jöttünk össze, de jövőre szeretnénk összeköltözni egy albérletbe. Jelenleg sajnos egy normál hétköznap is nehéz találkoznunk, mert ő délután dolgozik dél-Pesten, én meg délelőtt Újpesten. Dél-Pesten lakik, de egy óra, mire átér a túloldalra. Nekem meg másfél-két óra, hogy esetleg elé menjek, vagy meglátogassam őt. Ráadásul a baj az, hogy amikor ne adj isten esetleg délelőttös, és elé tudnék menni, akkor tuti, hogy én pont dolgozok. De eddig mindig megoldottuk a találkozást, ezután is meg fogjuk. Azt hiszem, hogy ennyi! :) Sziasztok! :)